6 indok, miért van a hálózatépítésnek nagy jövője

Észrevehette már, hogy a nagy Önnálló cégek, társaságok is kezdik kiépíteni az üzleti hálozataikat. A The World Wide Web, alias internet megrengette az üzleti világot. Az internet egyre több cég, vállalat, társaság és magánszemély számára teszi lehetővé az üzlethálózat-ként való működést. Azonnali kommunikációt biztosít. Természetesen mindig akadnak kivételek, én akkor is úgy látom, hogy sokkal nagyobb lehetőségei lesznek azoknak, akik üzlethálózat formájában tevékenykednek.

Miért fog a hálózat – marketing fejlődni? A hálózat – marketing nagyon szép jövő elé néz. Az új trend kialakulása, valamint az ekonómiai változások egyre több és több ember számára teszi vonzóvá ezt az üzletformát.

1. Az emberek több szabadságra vágynak. Már régen elmúltak azok az idők, amikor az emberek 25 évesen beléptek a munkahelyükre és ott maradtak életük végéig .... tették, amit mondtak nekik, hogy a munkájuk meg is maradjon. Ma már ennél több szabadságot akarnak, hogy kedvük szerint élhessék az életüket. A hálózat-marketing az embereknek szabadságot kínál, hogy maguk irányítsák az életüket. A hálózat-marketingszerű vállalkozás általában alacsony befektetéssel jár.

2. Az emberek szertnének gazdagok lenni. A régmúltban úgy volt, hogy minél régebbtől dogozott valaki, minél idősebb volt, annál többet keresett. Többet keresett, mert mindig emelték a fizetését. Ám a nyugdíj közeledtével már arra kellett gondolnia: „Amikor nyugdíjas leszek, lecsökken a jövedelmem“. Más szóval, egész életében keményen dolgozott, hogy öregkorára, szegény-ként menjen nyugdíjba.

Ma már vannak huszonévesek, akiknek soha nem volt munkahelyük, mégis milliomosok – milliárdosok lettek, mert üzlethálózatot alapítottak pl. Számítógépes szoftware-forgalmazásra. Másrészt, vannak olyan „ötvenesek“, akik munkahelyet keresnek abban bízva, hogy évi ötvenezer dollárt fognak keresni. Ennél is rosszabb, hogy ezeknek az embereknek nagyon kevés vagy semmilyen megtakarításuk nincs. Ötvenéves embernek nem munkahelyre van szüksége, hanem lehetőségre, hogy meggazdagodjon, hogy legyen miből élnie élete végéig.

A hálózatszerűen működő vállalatok ilyen lehetőséget kínálnak, képzést és üzleti módszereket nyújtanak, amelyek az idősebbek számára is lehetővé teszik, hogy saját üzlethálózatot építsenek ki az M kvadránsban.

Hetvenötmillió ember, aki a második világháború után született, 2010-ben eléri a 65 évet. Sokan közülük csatlakoznak a hálózatépítéshez, hogy megteremtsék maguknak azokat az életfeltételeket, amit a munkahelyük nem biztosított számukra. Annak az embernek, aki sikerre viszi üzlethálózatát, esélye van bekerülni a világ igazán gazdag embereinek táborába...azok közé, akik jóval gazdagabbak mint az orvosok, ügyvédek, mérnökök... gazdagabbak, mint némely sportoló vagy filmcsillag.

3. Az értékpapírok elveszítik értéküket. Soha, a történelem folyamán ennyi ember nem bízta a nyugdíját értékpapír- befektetésre. Ez az egyenes út a pénzügyi katasztrófához. A múltban sok ember bízott abban, hogy a nyugdíját majd biztosítja az állam, vagy a cég, amelynek egész életében dolgozott. Másszóval, nem kellett törődnie a nyugdíja bebiztosításával, mert ezt helyette megtette az állam vagy a cég.

Ma már ez másképp van. Amikor nyugdíjba vonul, önmagáról kell gondoskodnia. Az amerikaiak többségének az értékpapír az egyetlen amilyen van. Amikor az értékpapírpiac összeomlik, várhatóan 2010 környékén, vagy hamarább,többmillió ember nem fog tudni nyugdíjba menni, vagy nem lesz olyan kellemes a nyugdíja, amilyenről egész életében álmodott. Olyanok, akiknek esetleg kétmilliójuk van a nyugdíjrészvényekben, azon veszik észre magukat, hogy a megtakarításuk értéke a felére csökkent.

Mint már említettem, soha ennyi ember nem bízta az életét az értékpapírtőzsde változásaira. Ha az értékpapírpiac összeomlik, emberek milliói kezdenek más pénzforrásokat keresni. Ilyen pénzforrás lehet például az M kvadránsban való üzlet.

4. Egyre több ember feleszmél. Ahogyan közeledik a 2010-év, egyre több ember eszmél rá arra, ahogy az ipari korszak véget ért, a világ törvényei egyszer és mindenkorra megváltoznak. A világ törvényei 1989-ben változtak meg, amikor a Berlini fal leomlott és elterjedt az internet. Sok történész állítja, hogy akkor ért véget az ipari-, és vette kezdetét az információs korszak. Az ipari korszakban az emberek keményen dolgoztak, nyugdíjukról az állam gondoskodott. Az információs korszakban magáról kell gondoskodnia mindenkinek.

Ahogy mondtam, a 2010-es év fontos mérföldkő lesz az emberiség történelmében, mert Amerikaiak népes generációja, akik a második világháború után születtek, kezd majd nyugdíjba vonulni. Amikor ez bekövetkezik, valószínűleg deflációt okoz az értékpapírpiacon, ami általános pánikhoz és mély gazdasági válsághoz vezethet. Amikor 1929-ben összeomlott az amerikai gazdaság, csaknem 25 évbe tellett, mire újra fellendült. Ha Ön 65 éves lesz, amikor a válság beköszönt, nem lesz 25 éve megvárni, míg újra fellendül a piac.

Miért lesz defláció? 2010-ig az értékpapírpiac támogatva lesz azzal, hogy a második világháború utáni népes generáció, aktív éveinek megtakarításait értékpapírokba fekteti, hogy ezzel biztosítva a jövedelmét a nyugdíjas éveiben. 2010 környékén pénzügyi konjuktura mély válsággá változhat..., összetörve sok-sok ember álmát a szép nyugdíjkorról. Amikor ez bekövetkezik, sok ember tudatosítja majd, hogy az ipari korszak régi ideáljai már érvényüket veszítették.

Egyre több ember látja majd értelmét saját üzlethálózat kialakításának.

5. A világ feleszmél. Amikor 2010 után a gazdasági válság Amerikából Ázsia felé terjed, a nemzetközi üzlethálózatban dolgozó emberek fel lesznek készülve az új trendekre, míg a többiek attól félnek majd, hogy elveszíthetik az állásukat. Más szóval, az információs korszakban a világ összes emberével versenyzünk a munkahelyünkért. Az az ember, aki az Ön helyén akar majd dolgozni, lehet akár Pakinsztánban is, hajlandó lehet akár napi 20 dollárért dolgozni.

Egyik problémánk, hogy a gazdasági konjunktúra ideje alatt arongánsakká, önteltekké váltunk. Ahogyan „gazdagon apám“ mondta: „Amikor az emberek meggazdagodnak, egyszeriben azt kezdik hinni magukról, hogy magasabb az IQ-jük. Úgy gondolják, hogy okosabbak, de sokszor butaságokat kezdenek csinálni. Miközben egyre arogánsabbak, az IQ-jük csökken.“ Ha ismernek néhány olyan embert, aki szerencsejátékon hirtelen meggazdagodott, meglátják, igaza volt a gazdag apámnak.

Az amerikai tőzsde most virágzik, de az értékpapírpiac kezd nagyon ingataggá vállni. Az amerikai dollár ereje elnyomta a többi pénznem értékét. A jövedelmünk növekedésével arányosan növekednek a személyes adósságaink is. A történelem folyamán sosem voltak az amerikaiak így eladósodva, mint ma. Sokan arra kölcsönöznek pénzt, hogy az értékpapírokba fektessék a meggazdagodás reményében. Amíg ezeket a sorokat írom, a gazdasági buborék gyöngesége kezd kimutatkozni. A dot.com társaságai kezdenek csődbe jutni, invesztoraik eladják magas technológiát előállító akcióikat és felvásárolják a hagyományos társaságok akcióit.

Az értékpapírpiac nagyon ingatag. Amikor a mai konjunktúra véget ér, sok előrelátó ember tudatosítja majd, milyen jó választás volt, hogy időben csatlakoztak az üzlethálózat építés folyamatához.

Isaac Newton, aki az emberiség géniuszai közé sorolunk, minden vagyonát elveszítette egy, a maihoz hasonló gazdasági szituációban. Más szóval, ilyen intelligens ember is elveszítette teljes vagyonát, korának valótlan gazdasági eufóriája által. Amikor mindene elveszett, azt mondta: „Ki tudom számítani az égitestek mozgását, de nem értem, az emberiség őrültségét“.

6. A válságnak nem muszály bekövetkeznie. Előfordulhat, hogy a történelem nem ismétli meg önmagát. Lehetséges, hogy a piac megerősödik, stabilizálódik, a gazdaság virágzása a végtelenig tart. Meglehet, hogy azok tévednek, akik a hálózatépítés jövőjét látják virágzónak. Az is előfordulhat, hogy nem helyes anyagilag függetlennek, és tetteinkért, életünkért felelősnek lenni. Helyes, lehet várni, hogy valaki majd törődik velünk – az állam, a cég, az értékpapírpiac. Arra kérni kölcsönt, hogy az értékpapírba fektessünk, lehet, hogy jobb út az anyagi biztonsághoz... a szerencsében bízni a tudás helyett..., de én nem így gondolom.

Mint amerikai, aki beutaztam az egész világot, azt gondolom, a problémánk abban rejlik, hogy akváriumban élünk. A körülöttünk levő világ nézhet minket, de mi nem nézünk kifelé. Az egész világ nézi az amerikai TV csatornákat, de hányan láttak közülünk műsört az Indiai, Kínai avagy Kóreai állomásokról? Sok amerikai nem tudatosítja, milyen tömegeknek nyerte el a tetszését a kapitalizmus gondolata.... A kommunisták is kapitalistákká vállnak. Sok amerikai gondolja, hogy mindig jó állása, magas fizetése lesz.... lehet, hogy igazuk van...., de én nem így gondolom.

Robert Kiyosaki
2003